Érdekes, hogy mindig is voltak olyan irodalmárok, költők, írók, akikkel szemben előítéleteim voltak, amelyek a legtöbb esetben beigazolódtak, de most nem így volt.
Karinthyról is azt gondoltam, hogy valami hátsóbb kategóriás író, úgy is, hogy tudtam az életét, munkásságát, alkotásainak egy részét olvastam is. De ez az elv most nem igazolódott be. Tudjátok, tegnap fejeztem be a Tanár úr kérem c. irodalmi karikatúra gyűjteményét és meg kell mondanom, hogy kellemesen csalódtam. Nagyon frappáns, nagyon jópofa, szellemes, ironikus. Meg kell, hogy mondjam, nekem a kedvencem A véres fül titka c. paródia volt. Roppant módon komikus, ahogy pl. tudatni szeretné Watsonnal, hogy a szomszéd utca sarkáról menjen oda hozzá, persze ezt egy sürgönnyel tenné meg amelyet először Pekingbe elküld, hogy onnan sürgönyözzenek Kamcsatkán keresztül, hogy a szomszéd utca sarkáról jöjjön oda hozzá a társa, hogy nehogy valami megsejtsen a gaz Stapleton. Persze a terve meghiúsul. 
Én Mikszáthot szeretem. A különös házasságon át a Noszty fiúig jöhet minden. És még élvezhetően is ír.
hozzászólás by Missy — 2010. július 10. szombat @ 22:49
Egyetértek. Mikszáth valóban jó és tényleg, élvezhetően is ír. Bár a Tóth atyafiak novelláskötete nem annyira jó, de A jó palócok kifejezetten érdekfeszítő. Még a Beszterce ostromát kellett tőle elolvasnunk, az pedig megdöbbentően drámai, főleg amikor bemutatja a főszereplőt Pongrácz Károlyt.
hozzászólás by Incanus — 2010. július 10. szombat @ 23:19