Múlt héten, szombaton

Vártam több, mint 1 hetet, hogy lecsengjen bennem minden érzelmi vihar és be kell vallani, hogy féltem attól, hogy milyen lesz az, hogy már nem tartozom ahhoz a közösséghez. Nyilván hosszútávú következtetéseket egyelőre nem lehet levonni, azonban most úgy érzem, hogy jól döntöttem. Nagyon jó tudatában lenni annak, hogy az a közösség, amelyre sokan úgy tekintenek, mint saját individuumuk egyetlen interpretációs színtere, addig én meg tudtam azt tenni, hogy szakítsak minden ilyen sallanggal és eltávolodjak ettől a masszától.
Az elmúlt egy évben túlságosan sok időt szenteltem ennek a közösségnek az oltárán, ami így visszanézve bizonyos szempontból nagyon hasznos volt, bizonyos szempontól viszont teljes időpocsékolás. Felesleges volt hitegetnem magam azzal, hogy ez egy másfajta közösség, felesleges volt azzal áltatnom magam, hogy a barátaim nem olyanok, ők tényleg lojálisak…a francokat. A legtöbbjük éppen ugyanolyan, mint bárki más. Persze a bizalom is fontos kérdés itt, de addig nincs értelme semmilyen változásnak vagy változtatásnak, amíg azokban az emberekben nem tudatosul önnön valóságtudatuk.
Arról nem is beszélve, hogy tényleg újfent rájöttem, hogy az a sok idő, amit erre az egészre fordítottam, mennyi más hasznosabb dologgal is eltölthettem volna. Most már 1 hete tanszéki előadó vagyok az ELTE-n. A munkával töltött órák során tudatosult bennem, hogy mennyivel fontosabb nekem, mint karrieristának a munkámban való elsőség, precizitás és maximalizmus, mint az, hogy egy ilyen túlkoros, valóságtudat nélküli közösség tagja legyek, akik azt hiszik, hogy az egész csak egy burok, amelyet nem érinthetnek a társadalmi változások, szokások és viselkedések. Dehogy is nem! Ezzel a szélmalomharccal ássa egyre jobban és jobban alá magát, mert titkon, legbelül mindenki tudja, hogy nem fog fennmaradni ez az egész. Azt hiszem hasznosabb elhagyni hamarabb a süllyedő hajót, mint megvárni kapitányként a végét. Amíg lehet, hagyjátok ott az egészet és jöjjetek rá, hogy ez csak addig jó, amíg azt hiszed, hogy ebből meg tudsz élni. De onnantól kezdve, hogy 30 évesen kijössz az egyetemről — hiszen minek kellene időben elvégezni — és munkanélküli leszel rá fogsz jönni arra, hogy ez akkor jó, ha van mellette egy biztos megélhetésed, a Hotel Mama be fog zárni!

Vélemény, hozzászólás?