Minden a legnagyobb rendben! :)

És akkor most mindenki úgy csinál, mintha nem történt volna semmi. Most mindannyian boldogok vagyunk, most mindenki szereti a másikat. Végre ott van az a törékeny és halványan megjelent bizalom és lojalitás, ami gyakorlatilag hiányzott. Elméletileg megvolt, de azért az még is csak más. Mi most szeretjük egymást. Mi most nem rivalizálunk. Mi végre jól kijövünk egymással. Most már semmi és senki sem állhat a létjogosultságot nyert barátságunk közé. Nekünk megérte ennyit fáradozni az egészen. Most megszűnt közöttünk az ego és átvette a helyét a teljes kollektív tudat, hogy mi egymásért vagyunk és létezünk és mi mindannyian tűzbe mennénk a másikért, hiszen ugyebár ez a normális. Mi most sokat beszélgetünk. Mi most nem nézünk a másikra csúnyán. Minden érintésből, figyelemből és gondolatból csak úgy árad a szeretet. Mi nem mondunk a másikra semmi rosszat. Mi mindent együtt oldunk meg. Mi köztünk most újra harmónia és béke van. Mi köztünk megszűnt minden egyes saját stikk és csak az vált fontossá, hogy a másiknak jó legyen, hiszen mégis csak erről beszélünk, és természetesen mi mindenről beszélünk, mert nálunk fontos, hogy ki mit gondol, hogy ki mit érez. Mi meghallgatjuk a másikat, mi adunk a másik véleményére, nekünk ez nagyon fontos. Újra egy teljes, egész, kicsit sem szétesett és bármely negatív jelzővel nem ellátott közösség lettünk, hiszen mindenki ezt várja el és mindenki erre néz úgy, hogy oh, bárcsak én is velük lehetnék. Persze mi nyitottak vagyunk minden ilyenre, hiszen nincsen semmi probléma, minden egyszerűen gyönyörű. Az egyszarvú szivárványt hány a boldogságtól és a harmóniától, mert másról nem lehet szó, hát mégis “hogy a viharba ne”? Minden a legnagyobb rendben. Ez most már nem kezdete egy barátságnak, ez maga a teljes kibaszott katarzis. Az a tetőfok ami után már nincs más, egyszerűen önnön személyünk varázsa által konstans módon megtartani az egészet, és akkor minden továbbra is marad a legnagyobb rendben. Ezért fáradozunk annyit és ezért gondoskodunk közvetett és közvetlen módon is a másik lelkéről, hogy ilyen fantasztikusan ezt meg tudjuk őrizni. Irigylésre méltó az ami köztünk van, ennél csodálatosabb nem tudom mi lehet?!

Vélemény, hozzászólás?