Ez az én dalom, ez az én zeném, ez én vagyok

Biztos vagyok benne, hogy mindenki, keres valamit, amire azt tudja mondani, hogy ez teljes mértékben ő. Teljesen mindegy, hogy mi az, elég, ha egy kép, egy illat, egy érzés, egy hang vagy egy dallam.
Tudjátok, amikor először megnéztem a Piaf című filmet a legnagyobb benyomást az tette rám, amikor Edith megtalálta a saját dalát, azt a dalt, amit egész élete során annyira keresett. Azt a dalt, amit végül elénekelhetett. Megtalálhatjuk valaha is ezt a dalt? Tudni fogjuk róla, hogy igen, ez az a dal, ami az enyém, ez az a dal ami én vagyok.
Mostanában úgy érzem és gondolom, hogy, mint egy hattyúdal, életünk végén fogjuk azt megtalálni. Addig csak próbálkozhatunk. Ahogy Edithnek volt a Nem bánok semmit sem úgy remélhetőleg mindenki meg fogja találni azt, ami igazán ő.
Tudjátok, a mai nap éreztem azt először, vagy először ennyire erősen, hogy az elmúlt 4 éves időszak dalát megtaláltam. Nem tudom megmagyarázni, hogy mi miatt gondolom itt, egyszerűen érzem, hogy igen, ez   az. Annyi minden benne van a zenében, amit csak az érthet meg, aki tudja, hogy ez már olyan terület, amit szavakkal nem lehet leírni, ez egy teljesen más világ. Remélem, hogy miután ti is meghallgatjátok, így fogjátok gondolni. 🙂

2 hozzászólás

  1. Missy szerint:

    Én keresek, csak még nem találtam. :S és ez egyre idegesítőbb.
    És, azt mégsem mondhatom, hogy ami eddig a legjobban rám hasonlít az anyám csirkepörköltje… De az a helyzet, hogy itt tartunk jelenleg. 🙂

  2. Incanus szerint:

    Szerintem mindennek eljön az ideje. 🙂

Vélemény, hozzászólás?