Archive for 2012. március 16. péntek

Blog

Minden kedves blogolvasó!

Felhívom a figyelmeteket arra, hogy 2012. március 23-án, 21.00-kor minden olyan felhasználó törlésre fog kerülni, akiknek a polgári neve nem szerepel a felhasználóján. Néhányatoknál tudom, hogy kihez kapcsolódik egy-egy felhasználó, azonban a többségnél nem.
Szintén a fenti dátumtól kezdve csak regisztrált felhasználók olvashatják a blogot. Azonban a kommentelelések rendszere nem változik ezután sem.

Köszönöm szépen!

Már csak 7 nap!

Mákki-tátá

Nem tudok mit mondani. Nem tudom, hogy tudnék-e mit mondani. Jó volt? Nem! Rossz volt? Nem! Kedvesen indult, majd általános lett, azután mélyebbé vált, majd érthetetlenné. Igen, valóban szép. Igen, tényleg megrázó. Ijesztő tehetetlenséget és furcsa közönyt váltott ki. Először éreztem magam mérhetetlenül butának. Nekem nem mondta ezt. Nekem nem ezt mondta. Nekem más volt fontos belőle. Dermedt fagy és önnön ostobaság érzése. Muszáj egy kis időt hagynom önmagamnak. Nem volt nyílt támadás, de mégis úgy éreztem, hogy mennyire keserűen kilógok. És itt már nem nyugtat meg Tamás mondata, miszerint, hogy ők lógnak ki a sorból, mert ez az egy biztos, itt most nem. Az emberi oldal, ami hiányzik. Soha nem leszek képes erre. Nem tudom megcsinálni. Emocionális késés, ez jellemez, most kell szünetet tartani. Most kell azt mondani, hogy valami nálam eltörött, képtelen lennék folytatni. Keserű könnyek koppannak kéretlen kelletlen. Nem megy az az idióta összerakás, olyan, mint levegőből várat építeni. Csak értelmetlen próbálkozásaid lehetnek és úgysem tudod utána megoldani. Tökéletesen alkalmatlan vagy az egészre. Nincs igazad! Nem lesznek. Nem lesz ott senki sem. Felrúgnak, ellöknek, leszúrnak, széttépnek, felfalnak, megaláznak, kibeszélnek, szervezkednek, összetörnek és elveszik az egyetlen egy utolsó menedékedet is. Mohó próbálkozásaid lehetnek egy értelmetlen és irreális cél elérésére. Nem tudod megtenni! Ennyire egyszerű az egész. Nincs igazad! Soha nem lesz senki. Csinálod, míg bírod aztán megnyűtt tested bedobják, földet szórnak, és jeltelen fejfát helyeznek, hogy ne is keressenek. Vége! Nincs tovább! Ennyi volt az egész játék!

Jó lett volna…

Jó lenne arról írni, hogy mennyire fantasztikusan telt a szombatom. Jó lenne megírni, hogy végre elértünk arra a szintre, ahol már nemcsak a hülyülésről szólnak a csoportban a dolgok, hanem tényleg megjelentek az egyre mélyebb beszélgetések is. Jó érzés leírni, hogy szombatról vasárnapra virradóra nagyon jó beszélgetések születtek minden formában. Jó érzés leírni, hogy igen is csoportos érdeklődés és nem egyéni indíttatás is van most már. Remek dolog azzal a tudattal haza menni, hogy eddig is tudtuk, hogy lesz ez a klikk, amiben rengeteg lehetőség van, de most már világossá vált, hogy annyira nem is lesz ez egyszerű. De még szép, hogy megéri! 😀

Viszont, ami annál fontosabb és sokkal lesújtóbb hír, az az, hogy hiába lett 4.42-es átlagom, hiába lett 4.29-es kreditátlagom és hiába lett minden eredményem legalább 4-es vagy jobb, nem fogok ösztöndíjat kapni. Nagyon lehangoló ez az egész. Oké, nyilván az ember tisztában van azzal, hogy CSAK 6.000 Ft-ot kapott volna, de akkor is. 6.000 Ft az rengeteg pénz. Egyrészt a havi BKV bérletet ki lehetett volna belőle fizetni. Vagy éppen ahogy Zsodoo mondta, az annyi pénz amiből finanszírozni lehetne a kocsmázást, teaházazást, csokizózást…and so on… Hihetetlenül lehangoló tud lenni. És a legrosszabb az egészben az előző hét volt, amikor hétfőn már volt, akinél megjelent és az Aliz azt mondta, hogy nem kell aggódni a héten fel fogják tölteni, hiszen az átlagod 3.8 felett volt, tehát biztos, hogy fogsz kapni…úgy tűnik, hogy mégsem. 🙁

Viszont ez alapján azt mondhatom, hogy ha az első félévben nem kaptam, vélhetően azért, mert kevés kreditem volt, akkor a 2. félévben sem fogok kapni, mivel az első félévhez képest 5 kredittel kevesebb van. Előbbiben 28, most pedig 23.
Ha viszont már itt tartunk, kiírom, hogy mikor vannak óráim, csak a rend kedvéért. 🙂

Tehát mint említettem 23 kreditem lesz, ami 18+5 arányban jött össze.
Zenetörténet-zenekultúra 1. (2 Kredit)
Általános zeneelmélet 1. (2 Kredit)
Szolfézs 1. (2 Kredit)
Zongora 1. (2 Kredit)
Magánének 1. (2 Kredit)
Vezénylési gyakorlat 1. (2 Kredit)
Kargyakorlat 1. (2 Kredit)
Karének 1. (2 Kredit)
Előadói gyakorlat 1. (2 Kredit)
Pedagógiai tapasztalatok, nézetek (1 Kredit)
A gyermek fejlődése és életkori jellemzői (2 Kredit)
Pszichológiai jelenségek a filmművészetben (2 Kredit)

HÉTFŐ
10:00-11:30 Zenetörténet-zenekultúra 1.
12:00-12:45 Zongora 1.
13:00-14:30 Pszichológiai jelenségek a filmművészetben
14:30-16:00 A gyermek fejlődése és életkori jellemzői
16:15-17:45 Karének 1.

KEDD
09:00-11:00 Kargyakorlat 1.
14:00-15:30 Általános zeneelmélet 1.
16:00-17:30 Pedagógiai tapasztalatok, nézetek

SZERDA
11:00-12:00 Vezénylési gyakorlat 1.
16:15-17:45 Karének 1.

CSÜTÖRTÖK
14:15-15:00 Magánének 1.
15:35-17:05 Szolfézs 1.

PÉNTEK
12:00-14:00 Előadói gyakorlat 1.

Tehát, mint látjátok, hétfőn meghalni nincs időm, a többi nap meg rohangálok, mint a veszett egér…de komolyan. Mivel zenetöriből a vizsgán van zenefelismerés, ezért kedden-szerdán muszáj elmennem a Fészekbe, mert különben esélyem nem lesz a vizsgán. Szóval…most ez a helyzet…szeretnék egy jó órarendet…majd 3. félévtől…muhaha 🙁

Ez címtelen

Mostanában egyre többször előkerül az, hogy ha valakinek valamit érvelek, akkor arra csak legyint, hogy ez nem számít. Miért gondolják azt sokan, hogy egy általános személy általános indokai nem megalapozottak. Azért, mert az egyén számára egy-egy gondolat nem számít, attól még senkinek nincsen ahhoz joga, hogy arra csak intsen egyet, hogy az nem fontos.
Történt néhány dolog az elmúlt héten, és rettentően furcsa volt ez, mert nemcsak egy embernél egy szituációban, hanem jóformán tényleg folyamatosan ezt kaptam vissza. Nyilván annyira azért nem érdekel, hogy mindenkivel ezért leálljak vitázni, csak egyszerűen említésre méltónak tűnt. Biztos ez egy korral járó dolog, amit én így 19 évesen nem érthetek, dehát…ez van.

Tegnap Anikó meghívott Győrbe, hogy megnézzük az előadásait. Nagyon tetszettek és egyik jobb volt, mint a másik. Nyilván ami rossz volt, az mondjuk nekik jó: rettentő sokan voltak. 3 diákszínpad lépett fel, akik közül az egyiknek az előadását csinálta és persze rendezte az Anikó. Az ő darabjuk Shakespeare művei alapján készült. Ami különösen megfogott az az a megoldás volt, ahogyan az idő múlását érzékeltették, egészen briliáns. 🙂 Az út mind oda mind vissza (Egy hobbit meséje Zsákos Bilbó tollából :D) egészen különleges volt, mert tényleg olyan témák is felmerültek, amiket az egyetemen nem nagyon szoktunk érinteni. Bár mondjuk ott, ahol rohanás minden nap…:)

Ami viszont még fontos, hogy múlt héten szombaton 6-ban összefutottunk és hát megint csak azt kell mondanom, hogy fantasztikusan jó volt, leszámítva azt a megfázást, amit azon az ominózus szombaton gyűjtöttem be és még mindig köhögök. Lassan igazán véget érhetne… Azt beszéltük, hogy tényleg ennek a 7-nek az az alapja, hogy soha nem találkoztunk még együtt. 1 db 6-os volt 2 db 5-ös számtalan 4-es és más felállás, de 7-ben még soha. Nem tudom, hogy mi lesz majd, ha ez bekövetkezik, de biztosan további hasonló pofátlanul jó röhögések.