Archive for 2011. szeptember 28. szerda

A baltás gyilkos

Kb. 1 hónap múlva lenne 2 éve annak, hogy elkezdtem olvasni Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés c. könyvét. Ez egyike annak a 3 kötelezőnek, amit nem olvastam el a 11-es listából. Nem tudom megmondani, hogy miért, valószínűleg nemcsak idő kellett hozzá, hanem egy kicsivel több tapasztalat is. Kb. 1 hónappal ezelőtt elkezdtem előlről olvasni és tényleg olyan szintre emelkedett, hogy nem tudtam letenni a könyvet.
Most mondhatnám azt, hogy állást foglalok és azt mondom, hogy a történet szempontjából jogos vagy nem volt jogos Raszkolnyikov tette, de azt hiszem, hogy ez egy olyan dolog, amelyet mindenkinek, saját magának kell eldöntenie.
A két kedvenc részem van, az egyik, amikor a megrendítő és hátborzongató gyilkosságot leírja, a másik pedig az, amikor a vizsgálóbíró monológjából fokról fogja megtudja az olvasó, hogy igen, most már nem csak Raszkolnyikov és az olvasó titka a gyilkosság, hanem más is tudja. Félelmetes megjelenítése az emberi lélektannak. Annak a folyamatnak a bemutatása, amikor Porfirij felvázolja, hogy Raszkolnyikov úgysem lenne öngyilkos, azért, mert kiderült a gyilkosság. Megdöbbentő és egyben ijesztő, hogy mennyire kiszámíthatóvá válik az ember. De önmagában a tény, csak a boldogságkeresésről, az egyenlőségről, a lelkiismeretről szól. Dosztojevszkijnek erre van egy remek mondata, amivel szeretném lezárni ezt a bejegyzést, ajánlom mindenkinek mind az idézetet mind pedig a könyvet. 🙂

“…a szenvedés a boldogság ára, ez a mi földgolyónk törvénye: az élet folyamatának közvetlen érzékelése olyan hatalmas öröm, amely megéri, hogy évekig tartó szenvedéssel fizessünk érte. Az ember nem születik, hanem rászolgál a boldogságra s mindig szenvedéssel.” /F. M. Dosztojevszkij/

Véget ért az első hét

Lassan már fél hete annak, hogy véget ért a hivatalos első tanítási hetem az egyetemen. Elég vacak lett az órarendem, amit szívesen beillesztenék ide, viszont az ETR óraütközést jelez, ami persze nem igaz.
Ami az ének-zene szakot illeti, kicsit adatolva:
26+2 kreditet vettem fel az első félévben.
Filozófiatörténet (4 kredit)
A zenetörténet alapjai (3 kredit)
A zeneelmélet alapjai (3 kredit)
Alapozó szolfézs (3 kredit)
A partitúraolvasás alapjai (1 kredit)
A zongorajáték alapjai (2 kredit)
Hangképzés (2 kredit)
A vezénylési gyakorlat alapjai (2 kredit)
A kargyakorlat alapjai (2 kredit)
A kóruséneklés alapjai (2 kredit)
Az előadói gyakorlat alapjai (2 kredit) és végül, de nem utolsó sorban a + 2 kredites “pepszi” (pedagógia-pszichológia órám) Családi szocializáció és fejlődéspszichológia.

Úgy érzem, hogy 3 olyan órám van, ami okozhat nehézséget, ezek A zeneelmélet alapjai, Alapozó szolfézs és A partitúraolvasás alapjai. Ezek azok, amiket az elmúlt évek során a legkevesebbet gyakoroltam és nem elég az, hogy leüljek és megtanuljam, hanem ezek tényleg komoly készségeket kívánnak. Legalább is szerintem.
A könyveket sikerült relatíve olcsón beszereznem, szóval ezzel nem lesz semmilyen gond sem.
Az órarendemmel az az egyetlen egy probléma, hogy vannak olyan napok, amik iszonyatosan üresek. Csak, hogy értsétek:

HÉTFŐ

10:00-12:00 A zenetörténet alapjai
12:45-13:30 A zongorajáték alapjai
14:00-16:00 A zeneelmélet alapjai
16:15-17:45 A kóruséneklés alapjai

KEDD

9:00-11:00 A kóruséneklés alapjai
12:00-13:30 Filozófiatörténet
16:30-18:00 Családi szocializáció és fejlődéspszichológia

SZERDA

11:00-12:00 A vezénylési gyakorlat alapjai
13:00-15:00 Alapozó szolfézs
16:15-17:45 A kóruséneklés alapjai

CSÜTÖRTÖK

12:45-13:30 Hangképzés
(15:00-16:00) A partitúraolvasás alapjai (Azért van zárójelben, mert ez egy 0 órás tárgy.)

PÉNTEK

12:00-14:00 Az előadói gyakorlat alapjai

Tehát alapvetően simán olyan, hogy meg lehetne csinálni az egészet olyan 2-2.5 nap alatt. A legrosszabb az, hogy kedden ott van pl. az a 3 órás szünet, akkor csütörtökön csak egy azaz egy db 45 perces órám van, pénteken pedig ott van az a 2 órás óra, amiből egyet hírdettek meg összesen.
A konklúziót levonva ezért jutottam arra, hogy akkor jövőre szeretném felvenni a magyart, mint teljes szakot, ugyanis bár lehet, hogy azzal egy kicsit több órám lesz,…na jó, sokkal több órám lesz, de legalább nem lesznek ilyen felesleges 3-4 órás szüneteim.
Plusz dolog, hogy az ének, az inkább gyakorlati képzés, mintsem elméleti – annak ellenére, hogy van elméleti órám is – így egyszerűbb bevállalnom egy tanulósabb tárgyat így, mint ha mondjuk töri szakos lennék. Az az az eset, amire Csöpi néni anno azt mondta, hogy méterrúddal mérték a kötelezők hosszúságát. 😀

Ami mindig nagyon feldob, hogy egy csomó MTT-st látok a BTK-n, és ez tök jó: Ringet, Adrit, Cinniát, Bogit, Fiót – of course – és ez tényleg tök jó. Most már nincs az a távolságbeni szakadék, ami ilyen értelemben elválasztott volna az MTT-től és ez nagyon tetszik és nagyon élvezem.

Az egyetemre még egy fél mondattal visszatérve különösen tetszik a tanszék elhelyezkedése, atmoszférája. Az F épületben vagyok, relatíve a sarokban, néhány más kis szakkal együtt. És ott nyugodtan zenélhetünk, nem zavar senkit sem. Ez az, ami annyira jó, mert szerintem nincs is annál rosszabb, mint amikor egy zenei tanszéket beraknának mondjuk a 6-8-ba a könyvtár mellé and so on. Szóval…csak örülni tudok és most még az elsősök mondhatni buzgóságával vagyok valószínűleg túlfűtve. Ilyent élhetnek át a tanárok az első dolgozat kijavításakor: most akkor szépen kijavítom és megcsinálom a ponthatárokat és áááhhh. 😀 Szerintem jó érzés, bár lehet, hogy vannak olyanok, akik azt gondolják – sajnálom, hogy ezt kiírtam…kisség negédes stílusban -, hogy a zene nem viszi előre a világot…de ettől vagyunk különbözőek. 🙂 És minden egyes örömöt meg kell élnünk, csak ez a lényeg. 🙂

Jaaaaaj, ének szak :D

Elég régóta nem írtam semmit, valahogy nem nagyon vitt rá a lélek. 😀
A legfontosabb, ami mostanában történt, hogy szeptember 2-án hivatalosan is ELTE-s lettem a beíratkozási procedúra segítségével. Erről nem is igazán tudok és nem is akarok többet mesélni. Elég az hozzá, hogy ki kellett töltenünk egy csomó felesleges papírt, amit utána be kellett tenni egy borítékba és leadni.
A következő fontos állomás a szeptember 6-i szakos tájékoztató volt, amelyen elmondtak nekünk minden fontos információt a szakkal kapcsolatban. Kicsit furcsának tartom és számomra érthetetlen egy dolog, mégpedig az ösztöndíj. Nem is maga a dolog, hanem az, hogy ezt megkaphasd. Ugyebár első félévben nekem 26 kötelező kreditem lesz, amiből 2 lejön, mivel az Informatikai alapismeretek tárgy megszűnt, tehát 24. Ha nagyon teperni akarok, akkor felvehetem a Hangszerismeretet és a Népzene-néphagyományt, amivel kapnék plusz 3 kreditet. Az ugyebár 27. A pepszi tárgyakról pedig a regisztrációs jelentkezés során ledobott. Azaz a plusz 10 kredites sáv pedig nekem pepszi tárgyakra kell. Tehát azok terhére sem vehetek fel semmit. Azaz sehogy sem tudnám összegyűjteni a 30 kredithez szükséges tárgyakat. Viszont azt mondta Aliz – a tanulmányi referensünk -, hogy ha kevés tárgyad van és azokat jól teljesíted, az ugyanaz, mintha sok tárgyad lenne és rosszul teljesdítenéd. Szóval elkönyveltem ott a dolgot, hogy nekem 24 kreditem lesz és nem fogok meggebedni.
De, elkezdődött a versenyjelentkezés, amikor is az egyik pepszi tárgyamnál kiestek valakik és azt most fel tudtam venni. Így igazából meglesz az eredetileg teljesíthető 26 kreditem. Majd szépen ide is ki fogom rakni az órarendem. 😀
Aztán elérkezett szeptember 8-a, amikor is délután telefonált Ibolya, hogy nem szombaton fogok felköltözni, hanem ma, azaz csütörtökön, mivel a Dani megbetegedett. Így csütörtökön este felkerekedtünk és igen, felköltöztem Budapestre. 😀
Hajnalba nyúlóan pakoltam és rendezkedtem, így elég keveset aludtam az ének szakosoknak kötelező megjelenésű évnyitó előtt.
Itt megismerkedtem az ének szakos elsősök egy részével, illetve a kórus vezetőjével Dr. Mindszenty Zsuzsánna tanárnővel. Elénekeltük a Himnuszt és a Nagyszombati himnuszt. Annyira jó volt érezni, hogy jesszusom egyetemista lettem. Nagyon jó nagyon-nagyon tetszik! 🙂
Az évnyitó után Andrissal az egyik sráccal visszamentünk az egyetemre, ugyanis délután 1-kor kezdődött az egyéni órák beosztása – A zongorajáték alapjai és Hangképzés -, de előtte a Tanárnővel volt beosztás. Kiderült – what a surprise!! 😀 -, hogy tenor hangom van. 😀
Az órabeosztást illetően kiderült, hogy a zongoratanárnőm Dr. Ivanyickaja Irina lesz, a magánéneket pedig Dr. Wiedemann Judit fogja tartani. Én nagyon örülök ennek, mert biztosan nagyon jó lesz. 🙂 😀