Hát szervusztok, tudom, hogy háttal nem kezdünk mondatot (by:én), de most felhatalmazom saját magamat. Hétfőtől keddig a nagymamámnál ütöttem el az időt Ádándon.
A tizenegyedikes gimnazisták nyugodt nyári életét élem. Lassan befejezem azt a könyvet amit elkezdtem már egy ideje, de nem igazán volt rá idm, hogy olvassam, ugye Nikkim néni? 😛 Szóval lassacskán befejezem, már csak 130 oldal van vissza. 🙂 Ha azzal végeztem jöhet a HP 6. Igen én mint tolkienita azt fogom olvasni, undorító. 😀
Szombaton voltunk Budapesten, mivel Sanyinak illetve Móninak megszületett a “kölyke” :P, így háromszoros nagybáty lettem, undorító. 😀 Amúgy szerintem nagyon jópofa gyerek: csendes, aranyos, és kipattogott arcú. 😀
Nyári szünetben angolra járok, ma is voltam. Lassacskán úgy vettem észre, hogy már több dolgot el tudok mondani. Sajnos még mindig nem kerestem/találtam német tanárt, szóval majd az angol tudásomat fogom használni Socaban, ugyanis jövőhét csütörtöktől vasárnapig, tehát 4 napot az MTT-vel kint töltök Socaban. Tudni illik, hogy a Szlovén Tolkien Társaság (SZTT) idén ünnepli 11. születésnapját, és ez alkalomból meghívtak minket is. Már tavaly is volt egy team akik kimentek, de akkor nem volt rá lehetőségem ám idén igen. Nagyon várom már, szóval, majd elkezdek visszaszámolni lassacskán.
El kellene mennem az Erikához is, nagyon unom már a hajamat.
El fogunk menni Idhren édesanyjához csapattalálkozó gyanánt, szóval akkor ki fogom bontani a szőke tincsemet.
Unalmas regélésemet hamarosan befejezem, hiszen már megy az Elveszett ereklyék fosztogatói. 😀
Archive for 2009. július 30. csütörtök
Nyári szösszenetek
MTT Tábor Szanticska 2009
A reggeli 8 óra majd a délutáni 3 óra alvás után összeszedtem magam és szeretném megköszönni a tábort:
A Bór hősi-hűséges népének valamennyi tagjának, Idhrennek, Rabynnak, Erynek, Esgalnak, Angwennek, Narbnak, Illének, Newrának, Sennek, Niphnek, Mirinek, Ankának, Estelnek, Hirinek, Noéminek, Csaszinak, Ákosnak, Mikinek, Aragornnak, Annisnak, és Zsozsónak.
Idhrennek/Ymmanyánknak a beszélgetésekért, az ölelésekért, azért, hogy elvezette (nyugatra a sárkány után) a 22 fős barbár csürhét, azért, hogy szólt, a pólófestésért, és a szőke tincsért. 
Rabynnak, hogy ő volt/lesz az állandó sámán, a beszélgetésekért, hogy emlékeztetett rá, hogy láttam az István a királyt.
Erynek a szóviccekért.
Esgalnak, hogy felöltöztetett, mint tábori öltöztetőnő, hogy bár IN-ben vége lett a tábornak, de a lelkemet megtarthattam, és majd hozhatom jövőre is. 
Táncsics Angwennek , a szép dalokért, azért, hogy megfonta a szőke tincsemet, az Asikhatale zulu énekért, ami zuluul van , és a szóviccekért.
Narbnak a kegyhelyes élménybeszámolóért, meg a csávó, csávó masinisztáért.
Illének az együtt éneklésért, azért, hogy kért kaját , meg az ölelésért. 
Estelnek, a közös éneklésekért, és azért, hogy már nem haragszik rám, mivel elmúlt a vihar.
Newrának, a “komikus írónőnek” a dobolásokért, a rózsaszín sapkáért, a csomózásért, az ölelésekért, és, hogy most már nem vagyok Ákos, ő pedig nem Anikó.
Mirinek, hogy fel tudott vidítani a legrosszabb pillanataimban is.
Mikinek, hogy nálam maradt a karkötője, amit majd visszaviszek neki.
Ankának, a nagyon-nagyon-nagyon vidám pillanatokért, a nézésekért, meg azért, hogy ő lesz az MGM oroszlánja.
A Dalnok rend összes tagjának: Aminak, Aeglosnak, Ancának, Illének, Nellasnak, Ratzkhnak, Drizztnek, Peredhilnek, Orsinak, Mirrandnak és Vewynek.
Aminak a sok nagyon szép darabért, a mestervizsgás éneklésért, meg a különleges hangszer titkainak a felfedezéséért.
Aeglosnak a véleményéért , a fuvolajátékáért, és a mestervizsgás éneklésért.
Ancának, hogy tud tikfán játszani, meg körmöt festeni, meg dobolni.
Mirrandnak, hogy “kedvesen” kifosztott.
Orsienak, mert nagyon szépen énekelt.
Nellasnak, hogy énekelt a mestervizsgámon.
Drizztnek, hogy most már nem úgy nézek ki, mint akit kimostak, majd kidobtak.
A szobatársaimnak: Náda, SÚ, Beni, Zsolti, Ákoska majd később Miki.
Nádának, a “de most komolyan” mondatért, a tisztaságmániájáért, az esti beszélgetésekért, amikor Beni osztott minket, nem is értem, hogy miért, jah és a Vogueben megjelenő “Ilyen volt, ilyen lett képsorozatért.
SÚ-nak a szóviccekért és a dalszövegért.
Beninek, a “fogjátok már be a szátokat” mondatért, a reggeli teáért, az ablaktörlésért.
Ádámnak a reggeli keltésért, meg azért, hogy kifoszthattam.
Namarienek a kb. 4 és fél órás beszélgetésért a viharban és a felajánlott segítségért.
Artemisznek, az utazós napon való beszélgetésért, a viccekért, majd az vissza utazós napon való hatalmas ölelésért.
Dorwnak a óriási, kimerítő munkájáért , azért, hogy segíthettem neki, és az öröméért, ami felvidított.
Rózsának, akivel megnyithattuk a “sárga” piacot a Lachen-diktatúra alatt, és azért is, hogy péntektől én vezethettem a büfét.
A Legyőzzük végre ma a sötétet, a Lemossuk végre ma a sötétet dalokat, a konyhás nénik kedvességét, az énekléseket, a tábortüzeket, a “Lachen óvja Lachent”, azt, hogy túlteljesítettük magunkat 147 %-al, a kreatív rendnek, hogy ők 250 %-al magasabbra húzták a falakat, és a Dzsindzsfutrinkáknak, hogy ők 77 %-al több területet fedeztek fel, a Bór sárga színért, az E! szócska használatáért, az ébresztést, a takarodót, a csillagokat, Ankalimon meditálós programját, ami nagyon-nagyon jó volt.
Köszönet azoknak, akik színesítették számomra ezt a 11 napot, akikkel beszélgettem, akik felvidítottak, akik megöleltek, egy szóval, mindent köszönök.
E!
Már csak…
Nos igen, elérkezett a Tábor előestéje is. Anya azt mondta, hogy nem fogom tudni befejezni a Szilmarilokat J. R. R. Tolkientől, de jelentem sikerült. Ezelőtt 4 perccel fejeztem be. 🙂 Mindent összepakolatam, ruhák bent vannak, fényképezőgép bent van, pénz van, könyvek szint úgy, Tolkieni világszemlélet bennem van :P, mi kell még?.
Most búcsúzom Tőletek, de 11 nap múlva találkozunk. 😀 És ne feledjétek, már csak 10 óra és 27 perc és kezdődik a TÁÁÁÁBOOOORRRR!!!!!! 😀 😀 😀
Tábori előkészületek
Már csak a mai nap, meg holnap van vissza és TÁBOR. 😀 Annyira várom már, ma egész nap a Szilmarilokat, a KF Atlaszt meg az Enciklopédiát bújtam, hogy még jobban felelevenítsem magamban a Tolkieni világot. Remélem, hogy sikerülni fog. Már napok óta azon agyalok, hogy miket fogok vinni: könyvet muszáj vinni, zenét meg végképp, ruhák, mit viszek? fűszerek (Bór nemzetség), kották, tábor:D, Gyűrűk Ura filmbetétdalok, énekhang, zongoratudás (Muzsikus rend), tábor :D, jókedv, öröm, vidámság, Náda is jön :D, 0 pillanat szomorúság TÁBOR 😀 😀 😀 :D. Oh, és ma vettem cipőt, nagyon tetszik. Kicsit zsong-zsong-zsogn-zsong(tábor :D)… nem sokára elmúlik, és átveszi a helyét az abszolút “agyam eldobom”, tábor :D:D. Mindjárt vége, már csak 2 nap, és onnatól kezdve Hawaii, illetve Szanticska. 😛 TÁÁÁBOOOR 😀 😀 😀 😀 😀 😀 😀
Edelweiss, edelweiss
Ki az, aki ne ismerné a Muzsika hangjai c., ma már klasszikusnak mondható filmet? Pár hónapja ment a TV-ben, és természetesen, mi is (a családdal) megnéztük. Köztudott (hiszen van-e ki ezt a filmet nem látta?), hogy a legvégén az Apa (Christopher Plummer) énekli az Edelweiss, edelweiss (Kis gyopár, kis gyopár) kezdetű dalt. Na, már most, ez nem az a típusú dal, amit csak úgy könnyen elfelejt az ember, és mondtam anyának, hogy mikor Horvátországban voltunk, Dani, Doroti, Ibolya és én erről a filmről beszélgettünk. Anya erre elkezdte dúdolni a dallamát, majd kisvártatva leült a zongorához, és hallás után valamilyen szinten elkezdte játszani, és annyira jó volt nézni. Ez a dolog több szempontból is érdekes, mivel sokan mondják a családból, mikor játszom, hogy ez meg ez milyen rossz. Akkor ezek szerint nem én vagyok rossz, hanem a darabok, ez azért megnyugtató, mivel az Andrisról, meg a Dorotiról, sőt Apáról is van már ilyen képem. Na szóval Anya leült a zongorához, és játszotta, és ez annyira, leírhatatlan volt, (és félreértés ne essék ez nem a cikis kategória :P) hogy muszáj nektek is megnézni. 🙂
Jesszus pepi, már csak 6 nap és Tábor
Jesszus pepi, már csak 6 nap és Tábor.
Mindenkitől elnézést, de kénytelen voltam valahogy elkezdeni az egészet. A táborra való készülődésemet perpill kitölti az, hogy olvasom a Szilmarilokat, és könyv mint olyan értelmezésében segít a Robert Foster: Tolkien enciklopédia A-tól Z-ig (Ez volt a reklám helye. :P) Tegnap befejeztem a Valaquenta részt újból, és igen-igen még mindig fenntartom azt, hogy furcsa valamit újra olvasni.
Ma felhívtam az antikváriumos pasit, hogy most akkor mi lesz a Móricz kötet II. részével, de azt mondta, hogy odaadja azt nekem ingyen, hmm milyen rendes, és a másik I. kötetet is megtarthatom, hát ez very funny.
Ma voltam utoljára angolon, (a tábor előtt), nagyon jó volt. igaz annyit beszélgettünk angolul, hogy + még egy órát csúsztunk, ami miatt anya tök kiakadt, de mindegy, jó volt.
Pirosba öltöztünk
Igen, igen. A Incanus BLOG pirosba öltözött. 🙂 Sokat gondolkodtam rajta, hogy mivel lehetne az “évszakhoz megfelelni”, így találtam egy piros formát. Tetszik? 😀 Remélem igen. Újdonságként megjelentek a jobb hasábban több dolgok is: naptár, legfrissebb bejegyzéseim, legfrissebb kommentek.
Olvasgassátok, ajánlom szeretettel.